Beszámoló a felvidéki Határtalanul! tanulmányi kirándulásról 2024
A kirándulásunk június 1-től 4-ig tartott, melynek célpontja a Szlovákiához került Felvidék területének megismerése volt. Azon belül Rákóczi birtokokat látogattunk meg és megismerkedhettünk más magyar vonatkozású történelmi helyszínekkel is. Szombaton reggel 7-kor indultunk az iskola elől, hatalmas lelkesedéssel. Első úticélunk Borsi volt, II. Rákóczi születési helye volt. Itt érdekes információkat hallottunk a fejedelem gyerekkoráról. Megtudtuk, hogy szeretett lovagolni, sakkozni, háborús játékokat játszani. Mindig vigyázott rá hű kutyája, Ronald az erdélyi kopó. Az ország egyik legnagyobb birtokosa volt később vezérlő fejedelem és a XVIII. századi szabadságharc vezetője. A várkastély udvarában felfedeztünk egy szuper játszóteret és egy tanösvényt, amely elvezetett minket egy csodálatos vízivilágot bemutató tóhoz. Utunk folytatásaként Kassára érkeztünk, ahol meglátogattuk a Rodostói házat, amely pontos mása a Törökországban található lakóhelyének. A törökországi Rodostóban töltötte élete utolsó éveit száműzetésben a fejedelem. A kassai főtéren található Szlovákia legnagyobb gótikus temploma a Szent Erzsébet- főszékesegyház. Ez Európa egyik legszebb dómja. Ebben az épületben található a fejedelem végső nyughelye. Közel 200 év után, 1906-ban helyezték el Kassán. Ezután izgalmas feladatot kaptunk. Csapatokba szerveződtünk és egy térkép segítségével meg kellett találnunk a főtér nevezetes épületeit és ott szelfit kellett készítenünk mellyel bizonyítottuk a feladat végrehajtását. Rövid szabadidő után megérkeztünk szállásunkra, Gömörpéterfalára.
Másnap a Csorba-tóhoz közelítve a Magas-Tátra csúcsai villanyozták fel érdeklődésünket. A csúcsokat több helyen hó borította még. Elektricsskával vagyis tátrai villamosvasúttal utaztunk fel az 1350m magason található Csorba-tóhoz, mely egy tengerszem. A tó körbegyaloglása közben gyönyörű látvány tárult elénk. Mókusok, őzek, szarvasok, vadkacsák járkáltak körülöttünk szabadon, háborítatlanul. Következő állomásunk Késmárk volt, ahol először az UNESCO által a világörökség részévé választott evangélikus templomot látogattuk meg, melynek érdekessége, hogy teljes szerkezete fából készült. 1717 adták át a ma is látható templomot. A késmárki Thököly várat is megcsodálhattuk, amely Thököly Imre felvidéki fejedelemnek, II. Rákóczi Ferenc nevelőapjának születési helye. Lőcsére megérkezve a Városház lépcsőjén ülve, igazgató néni Jókai Mór: A lőcsei fehérasszony című művének részletét olvasva elénk varázsolta a korabeli város képét. A tehetős polgárok házai, műhelyei, boltíves bejáratai a mai utazók számára is megcsodálhatók. A téren található szégyenketrec is szerepel a műben. A Városháza mellett található Szent Jakab templom érdekessége, a világ legnagyobb hársfából készült szárnyas oltára melyet Lőcsi Pál faragott. Ahogy Robi bácsitól megtudtuk, magassága 18,62 m, hogy össze tudjátok hasonlítani, az iskola legnagyobb magassága 16,92m. Vagyis, az oltár iskolánktól is nagyobb. A harmadik napunkat Zólyom várának meglátogatásával kezdtük, melyet II. Lajos királyunk építtetett majd, rövid ideig itt is élt, lengyel királlyá koronázták. A vár közelében található tér Szlovákia legnagyobb téglalap alakú tere, ahol egy rövid sétát tettünk, fotózkodtunk. Innen Besztercebányára vettük utunkat. A főtéren káprázatos látvány tárult elénk, a szökőkutat körülvevő impozáns kereskedő házak láttán. 101 lépcsőfokon felvezető Óratorony tetejéről ámulatba ejtő panoráma tárult elénk a városról és a környezetbeli hegyekről. Újra csoportokba rendeződtünk, ahol újra a megadott épületekkel közös fotót készítettünk. Egy órás szabad program után a Zólyom mellett található Lutenyec farmra érkeztünk, ahol az állat simogatás (ló, birka, tyúk, kacsa, tehén) mellett szabadtéri programokon vettünk részt.
Utolsó napunk reggelén, ellátogattunk Rimaszombatra, a Tompa Mihály alapiskolába ahol, magyar nyelven folyik az oktatás. Itt az igazgató helyettes asszony bemutatta nekünk a szlovák oktatási rendszer működését, ahol azt is elmondta nekünk, hogy itt a legjobb érdemjegy, az egyes. Találkoztunk Pósa Judit nénivel, Pósa lajos bácsi lányával, aki egy ismert felvidéki személy. Az iskola után elsétáltunk a Tompa Mihály szoborhoz és itt június 4-e lévén megemlékeztünk a Nemzeti Összetartozás napjáról. Itt H.Bolobás István elszavalta Tompa Mihály: A gólyához című versét. Ez a vers a hazaszeretetről szól. Utolsó állomásunk a Füleki vár volt. Ennek jelentősége, hogy végvárként működött és Thököly Imre itt kötött szövetséget a török szultánnal a vár bevételéért.
Esténként a gömörpéterfalai szálláson csoportokban oldottuk meg a feladatokat: totót, szókersőt, tablókészítést. Ezeket az iskolánk aulájában paravánon meg is lehetett tekinteni, és a képeken meg is lehetett nézni, hogy hol jártunk. Írta:Fülöp Rebeka 7.b